Cáfol a városvezetés: nem szorul kiigazításra a pécsi önkormányzat költségvetése

Többek között a város 2017-es költségvetésének zárása is szerepel a pécsi közgyűlés csütörtöki ülésének napirendjén. A városháza még az ülés kezdete előtt közleményben cáfolta, hogy a költségvetés kiigazításra szorul.

Negyvenegy napirendi pontról tárgyal csütörtökön a pécsi közgyűlés, egyebek mellett az önkormányzati bérlakás-gazdálkodásról, a buszközlekedésről, valamint a tavalyi költségvetés zárásáról.

Utóbbi kapcsán, még az ülés kezdete előtt a városháza közleményt adott ki:

"Minden valóságot nélkülöznek azok a pletykák, amelyek szerint a pécsi önkormányzat
költségvetése kiigazításra szorul. Nem először fordul elő, hogy az egyik vagy másik ellenzéki blog olyan, minden alapot és valóságot nélkülöző bejegyzést tesz közzé, amely szánt szándékkel hamis képet fest a pécsi városvezetésről, önkormányzatról, költségvetésről.

Csütörtökön is egy ilyen rosszindulatú pletykát igyekeztek elterjeszteni a pécsi költségvetést illetően.

A hamis hírekkel szemben az igazság, hogy a pécsi költségvetés a kormányzat tavaly meghatározott támogatásának és folyamatos partnerségének köszönhetően nem szorul kiigazításra.

A költségvetés zárásáról szóló napirend tárgyalásakor Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület képviselője úgy fogalmazott, idén is 2,5 milliárdos hiányra lehet számítani. Szerinte a bevételeket ismét túltervezték ismét, a kiadásokat pedig alul, a tömegközlekedést egymilliárd forinttal, a PSN Zrt. működtetése is kétszer annyiba került, mint amire számítottak. Kővári utóbb azt is felvetette, a következő ülésre készítsenek konszolidációs tervet, hogy miből fizetik vissza 2020-ig az államtól kapott 12, 5 milliárdot, illetve azt is vizsgálják meg, hogyan kerülhető el a további hiány. A képviselő úgy fogalmazott, "nem kibiztosított dinamitot dobnak a városvezetés elé, mert maguk is készítenek javaslatokat". (Decsi István alpolgármester előterjesztőként nem támogatta az indítványt.)

A Gyurcsány-párt képviselője, Kunszt Márta szerint „valamilyen kormányzati támogatást kellene kiharcolni" a tömegközlekedésre, hozzátette, ez nemcsak Pécset érinti.

A Jobbik részéről Gyimesi Gábor a sporttámogatásokról szólva úgy fogalmazott, azok pazarlóak.

Decsi István alpolgármester Kővári Jánosnak válaszolva kifejtette, az idei bevételeket reálisan tervezték, például az ingatlanok eladását nem is vették számításba.

Hozzátette, 1,5 milliárdos tartalék van a büdzsében.

A szocialista Gulyás Emil azt hangoztatta, a pécsi önkormányzatiság már csak formálisan működik. Úgy látja, hogy esély sincs arra, hogy az önkormányzatiság két-három éven belül helyreálljon.

A vitát követően a közgyűlés többsége elfogadta a zárszámadást, majd a közösségi közlekedéssel összefüggő átszervezésekről határoztak.

Az utasokat a változások közvetlenül nem érintik.

Az átalakítás részeként a BIOKOM továbbra is részt vesz a helyi közösségi közlekedést szakmai és pénzügyi irányításában, ám a közvetlen finanszírozási rendszer kialakítása érdekében a jegy- és bérletértékesítés, az utazási díjakból származó bevételek szedése, valamint az utazási jogosultság ellenőrzése és a jogosulatlan utazások szankcionálása a Tüke Busz Zrt. feladata lesz. 

A lakásrendelet módosítása következett, a változtatások miértjét és lényegét Őri László reggel kiadott közleményében így foglalta össze:

„Gyökeres változtatásokról dönthet a csütörtökön ülésező városi közgyűlés az önkormányzat tulajdonában álló lakások szabályozásával kapcsolatban. A cél, hogy a rászorulók, a tisztességesen fizetők és az adófizető pécsiek előnyösebb helyzetbe kerüljenek, s legyen nagyobb a rend.

A városvezetés azért döntött a korábbi szabályozás felülvizsgálatáról, mert ma Pécsett mintegy 1600, várhatóan tisztességesen fizető, ugyanakkor rászoruló család vár arra, hogy a meglévő és használatba vehető városi tulajdonú lakások egyikébe költözhessen.

Mindezt hátráltatja, hogy eközben több százan vannak olyanok, akik évek óta nem fizették meg a bérleti díjat önkormányzati bérlakásaik után, sok tízmillió forintos közüzemi tartozásokat halmoztak fel, az ingatlanokat lelakták, s több esetben a közösségi együttélésre legalapvetőbb szabályainak betartására is képtelenek.
A rendelet megváltoztatásával három fő célt igyekszünk elérni.

Nem elfogadható és igazságtalan, hogy hogy a renitensek visszaéljenek a város jóindulatával, a bérleti díjtartozásaikat és közüzemi számláikat helyettük a tisztességesen fizetők és a pécsi polgárok egyenlítsék ki.

Éppen ezért az új szabályozással előnyt élveznek az önkormányzati lakáshoz jutásnál azok, akik erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek és nincs közüzemi tartozásuk.

A harmadik cél, hogy az önkormányzat bérlakásai megőrizzék állapotukat, illetve megújulhassanak, az önkormányzati vagyon gyarapodhasson.

Az új szabályozás minden téren nagyobb rendet jelent majd, egyúttal a rászoruló családokat hozza előnyös helyzetbe, a pécsiek jogos elvárásait és érdekeit helyezi előtérbe. Az új rendelet változatlanul hagyja a bérleti díjakat, így az igénylők továbbra is a piaci ár töredékéért kaphatnak lakásokat, a bérleti díjak átlagosan 13.600 forintos havi összeget tesznek ki."

Az előterjesztés egyórás vitájában elhangzott, hogy az új szabályozás szerint felmondhatnak azoknak, akiknek hat hónapnál hosszabb idejű lakbértartozásuk van.

M. B.